Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Beállítások módosítása Elfogadom
Kategóriák

Padlizsán - Rédei Kertimag

Tojásgyümölcs (Solanum melongena)
magszám/gramm vetőmagigény g/10nm vetésidő szabadföldi termesztéshez vetésmélység cm sor- és tőtávolság cm csírázási nap
20-22C fokon
160 2 II-III. hónap
kiültetés V. hónap 		1 80 x 50 7-10 nap

A padlizsán, mint a balkáni konyha alapnövénye meleg-, fény-, tápanyag- és vízigényes növény. Humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet igényel. Húsos bogyója akkor szedhető, amikor végleges méretét már elérte, de benne a mag érése még nem kezdődött el. Ennek egyértelmű jele, hogy a külső lila héja fényes, belső húsa és a mag színe fehér.
Tipp: a padlizsán nagyon tápanyagdús zöldség és sokféleképpen elkészíthető. Panírozva, olajban kisütve finom csemege, kenyérre kenhető krémnek kikeverve is kiváló, de lecsó készítésekor is felhasználhatjuk.
Receptek: 1/ Rántott padlizsán: szeleteljük fel a megmosott padlizsánt 1,5-2 cm-es karikákra (nem kell a lila héját lehámozni!) és besózva hagyjuk állni 1 órát. A kiengedett barna levet csurgassuk le róla és itassuk le. Azután panírozzuk be a szokásos módon és forró olajban süssük ki. Húsok mellé, de önállóan is kiváló csemege.
2/ Padlizsánkrém (vineta): ezt az elkészítési módját a padlizsánnak Magyarországon csak kevesen ismerik, főként Erdélyben közkedvelt ínyencség. A megmosott padlizsánt tűvel több helyen megszurkáljuk és sütőben, crips-grill funkciós mikrohullámú készülékben vagy sütőplatnin megsütjük. Akkor jó, ha minden oldala puha és a külső héja könnyen leválik a húsáról. Sütés után a héját lehúzzuk, majd műanyag vagy fa késsel összedaraboljuk. A fém eszközöket mellőzzük, mivel megbarnítják a padlizsán fehér húsát. Pépesítés után ízlés szerint fűszerezzük: sóval, fekete borssal, citromlével, kis mustárral, finomra reszelt kevés vörös- és fokhagymával, oreganoval (szurokfű) és végül majonézzel.

Bár napjainkban csökken a kertek gazdasági szerepe, de nem csökken a kertek iránti igény, csak rendeltetésük és jellegük változik. Az elmúlt években szinte mindenütt érezhető tendencia a haszonkertek díszkertté, pihenőkertté való alakulása, de mi úgy gondoljuk, hogy továbbra is helye van a díszgyepek és a virágágyások között a hagyományos VETEMÉNYESKERTNEK.

Melyek azok a tényezők amelyek alapján ilyen optimistán látjuk a házikerti zöldségtermesztés jövőjét?

  • Az egészséges táplálkozás, önellátás, valamint a vegyszermentes környezetkímélő termesztés lehetősége. Az utóbbi időben előtérbe került az élelmiszerekben, zöldségekben jelen lévő vegyszermaradványok egészségkárosító hatása. Számos élelmiszeripari botrány is felborzolta a kedélyeket. A növények génkezelésével kapcsolatos aggodalmak is bekerültek a köztudatba. Mindezek elkerülhetőek, ha saját magunk termeljük meg a zöldségféléket.
  • A kertészkedés kedvező lélektani hatásai. "Bú nélküli fej a kertben nő" tartja a török közmondás. A kertészkedés lehetővé teszi, hogy a hétköznapi dolgainkról és gondjainkról megfeledkezzünk. A természetközelség, a kötetlenség és a kertészek közösségi élete mind pozitív lelki hatást kiváltó körülmények.
  • Hasznos tevékenység, családi kikapcsolódás lehetősége, mely sokkal könnyebben elérhető, mint egyéb szabadidős programok.
  • A saját föld megélésének lehetősége. Különösen a városok lakóinak számára a kert jelentheti a hiányzó szabad életteret. A kert a kreativitás lehetőségét is biztosítja, mely a modern, agyonszabályozott életből annyira hiányzik.
  • A kertészkedés a feladattól függően rendkívül változatos testmozgás, így a kertész számára a kert egyfajta kondícionálóteremként és szoláriumként is felfogható. A szabadidőben kertészkedő különösen a zöldséges kertben érezheti magát elemében. Itt sok egészséges mozgást is végzünk: legyen az ásás, a gyomok kihúzása, vetés, ültetés, palántázás, betakarítás.
Rendezés: